Egy kedves történet

Ez annyira aranyos volt, azóta is a hatása alatt vagyok... szóval az történt, hogy utaztam munka után hazafelé a metrópótlón, és szokás szerint álltam, nem szoktam leülni a tömegközlekedési eszközökön. Szemben állt velem a busz másik oldalán egy fiatal (szerintem huszonéves) srác. Ugye most mindenkin maszk van, de azért szerintem helyes volt. Én nagyjából a busznak inkább a közepén, a közlekedő folyosón álltam. Mint később kiderült, srégen mögöttem állt egy szőke lány. Az utolsó megálló elég hosszú volt és én már közelebb álltam az ajtóhoz, mikor láttam, hogy a srác odament a lányhoz és kért tőle egy papírzsepit. Még úgy is voltam vele, hogy én is tudtam volna neki adni... mikor kiderült, hogy miért kérte... igazából nem figyelgettem, csak arra lettem figyelmes, hogy valamit fehér van a kezében és akkor láttam, hogy remegő kézzel egy kis papírvirágot fabrikál a zsepiből a srác. Fülig ért a szám... és megsajnáltam. Valahogy most ért el hozzám az, hogy a srácok is nagyon vágynak a szeretetre és az elfogadásra és hogy minden ilyen helyzet (ismerkedés) nekik sem könnyű feltétlenül. Még annyit hallottam, hogy odanyújtja a lánynak, de a lány nem volt túl befogadó erre a dologra, még talán meg is kérdezte hogy miért (muszáj ezt magyarázni?!?), mire valami olyasmit mondott, hogy csak kedvességből... aztán szerintem a lány talán elfogadta, talán nem, ezt nem figyeltem már, de a srác ott maradt a közelében. Csak remélem, hogy ha nem is ezt a lányt, de talál magának egy olyat, aki értékeli a kedvességét és megtalálja a párját. Életem folyamán voltak nem túl pozitív tapasztalataim a férfiakkal és nem vagyok túl toleráns velük, megvan a magam véleménye, ami persze ezekből a tapasztalatokból fakad. És most nyílt egy pici rés a szívemen, hogy ne tegyem mindegyiket egy "csak egy pasi" feliratú dobozba...

Ezt szerintem még emésztem kicsit, de ez a kedvesség még most is melengeti a megkérgesedett szívemet.

Tegnapi tapasztalat

Régóta tudom, de mégis minden alkalommal újra és újra meglep, mikor szembesülök vele 1-1 alkalommal, hogy hogyan működik ez a masszázs.

Tegnap két hölgyet is masszíroztam. Az első hölgy először volt, ennek ellenére abszolút bele tudott lazulni az egészbe, sőt talán bele is aludt, ami első alkalommal nem feltétlenül szokott előfordulni. Úgyhogy ez kezdésnek nagyon jó volt.

A második hölgy az idén már tizedszer volt nálam március óta. (A továbbiak miatt most itt jegyzem meg, hogy aki hetente jár hozzám május óta, ott nagyon erősen látszik mindenfajta változás. Ott igazából szerintem már inkább szinten tartás, illetve kisebb lépésekkel történő előrehaladás tapasztalható, mert a nagy lépéseken és felismeréseken nagyjából túl vagyunk.) Szóval visszatérve a tegnapi második hölgyre, mivel nem túlzottan rendszeresen jár, ezért hullámzónak érzem a haladást. Már csak amiatt is, mert meglátásom szerint ő leginkább csak testileg szeretné jobban érezni magát, a lelki dolgokat inkább nem erőltetné, ha lehetne. Legalábbis itt nem.😉 De ez kapcsolt áru. Én úgy látom, hogy sokan hajlamosak vagyunk magunkat csak a fizikai szinten észlelni, de mint valaki ezt már jól megfogalmazta: 'nem test vagyunk, akinek lelke van, hanem lélek, akinek teste van'...

Szóval ez a dolog nem különválasztható, ezért a masszázs sem működik külön csak a testre. Azt tapasztaltam, hogy nem lehet erre előre felkészülni: van amikor jobban hat a testre, van amikor jobban a lelki dolgokat hozza fel. Az elmúlt alkalmakkor már mindig feljött valami, ami mélyre van temetve, de eddig csak a felszínt kapargattuk (gyermekkori dolgokra, elfogadás témára gondolok), viszont tegnap egy kicsit mélyebbre sikerült menni. Volt sírás, majd sírva-röhögés végül zokogás és megkönnyebbülés is. Bár masszázs közben nem szoktunk beszélgetni, de kb. 15-20 perccel a kezdés után elkezdett beszélni egy olyan dologról, ami neki egy ideje probléma valakivel kapcsolatban. Úgyhogy gyakorlatilag onnantól végig beszélgettük a maradék időt. Közben a lelki fájdalom miatt volt egy-két erősebb megnyilvánulása, de tudtam kezelni a dolgot, mert bár akár ez ijesztő is lehetett volna, de az energia szerencsére tudta merre vezessen tovább.

A tudatosodást (még ha a testen keresztül érkezik is), nem mindig egyszerű feldolgozni. 

Albert Einstein idézet következik:

De mivel tegnap pont az taglaltam a beszélgetés közben, hogy ne vegyük magunkat olyan borzasztóan komolyan (mert hogy más sem teszi 😆 ) ezért itt egy másik idézet is, hogy feloldjam ezt a nagyon komolyra sikeredett írást...

😋

Update: átbeszeltük a dolgot és akit érint az írás, úgy látja hogy másképp vannak ezek a dolgok, amiket leírtam. Egyrészt amiről beszélt, az egy konkrét aznapi történet volt, bár voltak régebbi előzményei is. Másrészt számomra is most derült ki, hogy vannak olyan nehezebb dolgok, amiket csak velem oszt meg. Lehet, hogy ezt vettem én úgy, hogy a masszázs miatt van. Ami persze nem lehetetlen. Minden esetre maradjunk abban (ami egyébként minden más írásomra is igaz), hogy ez csak az én nézőpontom, illetve tapasztalatom vagyis szubjektív.