Tegnap megint találkoztam az őzbakkal. Most épp kevesen voltak kint, szitált az eső és óvatosan közlekedtem. Figyeltem a madárhangokra és mikor az egyik riasztott, akkor tudtam, hogy a közelben van. Úgyhogy próbáltam még óvatosabb lenni. Meg is lett az eredménye. Megint nagyon meghatódtam, és újra elcsodálkoztam azon, hogy hogyan tud ezen a kicsiny területen észrevétlen maradni? Most már láttam egyéb jeleit is, mert figyeltem. Talán mert nem számítunk rá, ezért el sem tudunk képzelni dolgokat. De ha a figyelem ott van és tudjuk mit keresünk, akkor látni kezdünk és hallani. Úgy gondolom így van ez az egész életünkkel: ha figyelünk, meglátjuk a nyilvánvaló dolgokat. Aztán egyre több ember jött, gyerekek, kutyák, és engem zavarni kezdett az emberi viselkedés, hogy azt hisszük, mindenek felett állunk és nekünk mindent lehet. Ha kimegyünk az erdőbe - akár ilyen pirinyóba is - az nem a mi területünk. Ott vendégségben vagyunk és tiszteletben kell tartanunk az ott lakókat, még ha nem is tudunk róla, hogy ott vannak. Felesleges kiabálni, hangoskodni, hisz pont a feltöltődést segítené a természet, ahol kikapcsolhatnánk, megnyugodhatnánk. Ez a pici terület is tele van szeméttel, így amikor kimegyek, igyekszem mindig összeszedni legalább egy neylon szatyornyit. Sajnos mindig van mit. Talán egy jó órányit lehettem kint, aztán elkezdett jobban esni az eső, és hazaindultam. Öröm és szomorúság is volt bennem: örültem, hogy láttam, de félteni is kezdtem. Tudom milyen az emberi természet sajnos...
A másik dolog, amit észrevettem, hogy fészket akar egy madárpár építeni a redőnyöm fém tokjára az erkélyemnél. Sajnos nem fog sikerülni, mivel csúszik, de próbálkoznak. Tavaly galambok próbáltak építeni, azt hittem most is, de kiderült, hogy egy mátyásmadár (szajkó) pár találta most meg a helyet. Sajnálom, hogy nem találtak jobb helyet, de remélem hamarosan fognak. Nem akarok beavatkozni és elriasztani őket, úgyis rá fognak jönni, hogy ez nem az ő helyük. Viszont megint kíváncsi lettem, hogy mit jelenthet a mátyásmadár? Találtam is róla írást. Nagyon érdekesek ezek a szimbólum dolgok. Már a múltkor az őznél is erősen felmerült, hogy mit jelent ez számomra, és most is. Én szeretem az ilyen dolgokat, lehet, hogy még az idevonatkozó könyveket is beszerzem. 😊 Főleg, hogy mostanában jobban figyelek az ilyen fajta üzenetekre is.
