Csodák

Nem írtam egy ideje, nem mintha nem történt volna egy csomó minden, hanem mert mire szavakba foglalnám, már történtek újabb dolgok és már nem tudok visszanyúlni úgy, hogy érdemben átadhatóvá tegyem.

Tegnap azonban több dolog is történt, ami nagyon erős volt számomra. Bejelentkezett hozzám masszázsra egy nagyon kedves pár, akikkel egy kirándulás alkalmával már találkoztam, talán másfél éve. Már akkor szimpatikusak voltak, de most tűnt fel igazán, hogy a fiú - kedves barátnőm fia - mennyire hasonlít az édesanyjára. 

De hogy az elején kezdjem: délután egy órára jöttek, viszont most volt az óraátállítás, ami miatt kicsit felborul ilyenkor a napirend. Szokásos időben ébredtem, de az már egy órával később volt, mint eddig. A masszázs miatt az evés nálam kérdéses ilyenkor, mert sem előtte, sem két masszázs közben nem jó, ha eszem, mert az emésztésem ezt nem tolerálja túl jól. Viszont én későn szoktam reggelizni, így most minden borult. Mivel két masszázst vállaltam egymás után, ami jó esetben 5-ig mindenképp eltart, ezért úgy voltam vele, hogy elmegyek sétálni a közeli kiserdőbe, még délelőtt. 11-kor indultam, így volt egy órám. Nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy 10 percre tőlem van egy kiserdő (tényleg kicsi, 10 perc alatt körbe lehet járni), de a hatása ugyanolyan jó, mint egy nagyobb kiterjedésű erdőnek, úgyhogy az utóbbi időben akár naponta is kijárok. Szóval most is kisétáltam, bóklásztam, próbáltam olyan helyet felfedezni, amit eddig még nem - ami lássuk be nem könnyű - ezért nem a kis ösvényeken mentem, hanem árkon-bokron. Mondjuk ki, csörtettem. És egyszer csak megláttam egy őzbakot... a csodálkozástól ledermedtem, leesett az állam és csak bámultam. Meg sem mertem mozdulni, nehogy elszaladjon. Nem volt tőlem nagyon messze, de sűrűn vannak a fák, ezért némileg takarásban volt. Mivel zajt csaptam, ezért felfigyelt rám, de mivel nem mozdultam, megnyugodott. Bár próbált jobbra-balra fejmozgással kizökkenteni, de nem hagytam magam. 😉 Aztán lassan tovább bóklászott, és később próbáltam lefényképezni, de esélytelen volt. A telefonom ilyen távolságra minősíthetetlen képet csinál csak. A lényeg, hogy soha többé nem fogok tudni úgy kimenni, hogy ne jusson eszembe ez a CSODA. 💖 Mivel szerintem minden üzen valamit, tisztában voltam vele, hogy ez is üzenet számomra, de mivel indulnom kellett lassan vissza, és készülnöm a masszázsokra, ezért nem volt időm ezzel foglalkozni, hogy utána nézzek, hogy mit jelent maga az őz, mint szimbólum. 

A pár meg is érkezett egy órára pontosan. Azt még azért hozzáteszem, hogy előző nap házasodtak, úgyhogy ez is nagy megtiszteltetés volt, hogy a házaséletük első napját a kezeim között töltik. Aztán mivel még nem voltak tisztában vele, hogy mi és hogyan történik, kicsit átbeszéltük a helyzetet, majd a feleséggel kezdtem, aki 32 hete kisbabát hord a szíve alatt. Számomra ez is kihívás volt, mert ilyen módon még sosem masszíroztam kismamát. Főleg nem ilyen előrehaladott állapotban. De nagyon kedves, lágy, elfogadó és megengedő volt, mindenben tudtunk mindketten alkalmazkodni, hogy a lehető legkényelmesebb legyen a masszázs. Mivel masszázságyon és oldalt fekve masszíroztam, nem a megszokott módon (mivel hasra nem fekhetett), ezért kicsit aggódtam, hogy ebben a formában ki tudom-e tölteni a másfél órát? De nem volt gond, ugyanúgy eltelt az idő, mint normál esetben. Egy pici kompromisszummal még az arcmasszázst is megoldottuk, úgyhogy teljes volt a dolog. Örültem, hogy jól sikerült. A másik kihívás részemre az volt, hogy férfit masszírozzak újra. Több okból ezt jó ideje nem csinálom, csak családtagokkal (bár már őket is régen, mióta egy éve ez a mizéria van, mert ők most ezt inkább nem kérik). De hát őket ismerem, nincs probléma. Mivel a férj szimpatikus volt már az első találkozáskor, meg hát barátnőm fia, így elvállaltam, mikor megkérdeztek. De arról - az előbb említett okok miatt - teljesen elfeledkeztem, hogy egy férfi teste jóval szőrösebb, mint egy nőé. 😀 Szóval ez volt az első, amin jót mosolyogtam magamon. Végülis megoldottuk, csak hát így jóval több olaj kellett, és nem tudhattam, hogy ez nem fogja-e zavarni? De nem volt gond szerencsére. Ami igazán nagy élmény volt számomra, most ezen a két emberen keresztül megtapasztalni - amit eddig is tudtam, de mégsem tudatosult igazán - hogy milyen csoda az, hogy valaki ilyen feltétlen bizalommal átadja a testét, és a lelkét is. Nagyon hálás vagyok érte, és igazán, őszintén értékelem, hogy aki hozzám jön, az ezt a bizalmat megszavazza nekem. És ez óriási felelősség is, ezért igyekszem ezt a lehető legnagyobb szeretettel viszonozni a masszázson keresztül, amire csak képes vagyok.