Tavaly előtt írtam egy Lammas című bejegyzést, amiben arról írtam, hogy eltört a csuklóm és meg kellett műteni. Egy év után elvileg ki szokták venni a fémet, amit muszáj volt beültetni, de akkor még nem volt vele problémám, úgyhogy azt mondták, ha nem zavar, maradhat. Úgyhogy maradt. De aztán arra lettem figyelmes, hogy elkezdett jelezni, hogy valami nem stimmel, és az utóbbi hónapokban egyre többször, szóval már eléggé zavaró volt. Rászántam magam, hogy kivetetem, bár amiatt nem akartam tavaly, mert hogy ez szintén csak műtéttel intézhető, ami lássuk be, nem egy nagy élmény. Megbeszéltük a dokival, hogy április 17-én megcsinálja, vagyis nagypéntek előtti napon. Nagyon érdekes volt, hogy még aznap sem izgultam igazán, amikor műtöttek. Persze volt bennem egy kis drukk, de szerintem ez természetes. Másnap reggel hazaengedtek, vagyis húsvétkor már itthon voltam. Szóval így jön össze a két ünnep. 😉
(Azért most utána olvastam, és találtam egy olyat, amit eddig nem is tudtam, hogy van ez a zöldcsütörtök nevű dolog húsvétkor, ami az utolsó vacsora napja. Ekkor volt, hogy Jézus megmosta a tanítványok lábát, ami nekem visszautal a masszázs végére, amit én is csinálok. Körbeérnek a dolgok.☺️)
Most már másnap tudtam mozgatni az ujjaimat, úgyhogy ez azért nagy segítség, meg az is, hogy nem is gipszelték be, csak fáslizták. Így csak a csuklómat kell majd kicsit jobban átmozgatni - és bár nem akartam, de - ezért elmegyek egy tíz alkalmas gyógytornára, biztos ami biztos.
Úgyhogy most megint kicsit szünetel a masszázs. Kíváncsi leszek mennyi idő, mire újra tudok vele dolgozni. Én kb. 6 hétre tippelek, de majd meglátjuk.
Mivel a kezem tudom használni és ez nem megerőltető neki, ezért a műtét óta ezt festettem. Anyunak szánom szülinapjára, bár nem igazán szokta értékelni amiket csinálok, de majd meglátjuk, hogy mit szól hozzá.
Update: 3 hét után már masszíroztam, illetve anyunak tetszett a kép kivételesen. ☺️
